Az elmúlt napokat FisherMan kollégával az orosz fővárosban töltöttük, ugyanis idén is megrendezték a híres VTB bankos konferenciát, ahol maga a nagyfőnök, Putyin volt a sztárvendég, és rengeteg egyéb panelbeszélgetés zajlott a gazdasági döntéshozók között. Persze ezekért a politikusbeszédekért nem utaznánk ki  (nagy részük amúgy is kutyakomédia a nyugati befektetők csalogatására), azonban egy ilyen esemény jó alkalom arra, hogy a pár napban találkozzunk menedzsmentekkel, elemzőkkel és ha már helyben vagyunk más brókercég elemzőivel. Úgy kell ezt elképzelni, hogy előre lehet tudni a részt vevő cégek névsorát, ebbel ki lehet választani, hogy kivel szeretnénk találkozni, és a VTB leszervezi nekünk ezeket a kb 1 órás meetingeket. Persze nem jutunk be sajnos mindenkihez, akihez szeretnénk, de ezúttal is sikerült egész sok és hasznos meetinget összehozni. Ilyenkor több  (3-4, akár 5) befektető is benn ül egyszerre a teremben, így egymás kérdéseit is halljuk, és ha szerencsénk van, akkor néha olyanba is belefutunk, hogy valaki már baromi jól ismeri a céget, és igazán vesébe látó keresztkérdéseket tud feltenni (sajnos ez a ritka - azt nem számítva persze, ha mi kérdezzük ezeket :)) . Ezen kívül egy-egy kötetlenebb programon össze lehet futni a helyi portfoliókezelőkkel, akiktől be lehet gyűjteni a legújabb infókat, nyílt titkokat, kedvenc cégeket. És nem utolsó sorban a személyes találkozásokon a névről és kommentjeikről már ismert részvényelemzőket végre le lehet tesztelni, hogy kinek van megalapozott háttértudása és egyedi véleménye, és ki az, aki csak a konszenzust követve alibizik.

Az utóbbi években (mióta az Orosz Alapot elindítottuk) igyekeztünk legalább évente egyszer Moszkvába is eljutni. Az ottani tőkepiac igazi hullámvasút üzemódban van. A külföldi érdeklődés, ügyletszám és az ebből fakadó jutalékbevételek függvényében teljes deskeket építenek le, majd szerződtetnek vissza magyar szemmel csillagászati összegekért. A jó időkben hatalmas harc folyik a traderekért és elemzőkért, ennek megfelelően teljesen általános az álláscsere 1-2 évente. Ebben a bizonytalan környezetben a cinizmus alapbeállítottsággá válik, és erre rátesz egy lapáttal a helyi nagy cégek gyenge corporate governance, a mindennapos "ügyek" megjelenése a hírekben.

Persze ez a bizonytalan piaci környezet elnyeri a büntetését a külföldi befektetők szemében, és jelenleg együtt jár egy nagyon kedvező árazással is, de nem szabad elfelejteni: a jó befektetéshez nem elsősorban jó cégeket, hanem jó részvényeket kell találni!

A posztom célja, hogy megosszak egy-két érdekes mozzanatot az elmúlt napok eseményeiből a teljesség igénye nélkül.

   

Az első nap ellátogattunk a Gazprom főhadiszállására, majd a leánycége, a Gazpromnyeft (akit a Mol horvátországi utódaként is emlegetnek, mikor a horvát kisgyerekeket ijesztgetik) moszkvai finomítóját néztük meg. Útközben megtudtuk, hogy miért vezetnek Moszkván keresztül hatalmas szélességű és jó minőségű utak egészen a központig (és már az elmúlt évtizedekben is így volt) - a válasz érdekes és logikus, és ki is található. Nem is akarom (még) lelőni a poént, várjuk az ötleteket! Aki megírja a cikk alján kommentben, az jó eséllyel megdicsőül.Hajrá!

Mostanában több bejegyzésünk is szólt a Gazpromról, volt már egy általánosabb cégbemutató, és legutóbb a piaci környezet elemzése is. Ez nem azért van, mert bele lennénk szerelmesedve a gázóriásba, de egyszerűen szentiment szempontjából annyira meghatározó elem az orosz piacon - és a gázárak/beruházások/osztalépolitika révén rengeteg más szektorra is kihat - , hogy egy teljes világképhez mindenképpen ki kell róla alakítani egy saját véleményt. Nagyon röviden összefoglalva: a következő pár évre várhatóan jelentősen javul az európai alkupozíciójuk, és Kína felé is egyre jobban kacsintgatnak (szintén jó hír - nekik), elkezdtek szemmel látható oszalékot is fizetni. Ugyankkor a többletjövedelmet mindenféle kérdéses porjektekre költik el (továbbra is) a Szocsiban rendezendő olimpiai építkezéseken keresztül túlárazott erőművásárlásokig. Ennek megfelelően az árazása is olcsó: mindössze 3,5 körüli P/E.

A látogatás érdekessége, hogy (állítólag) ez is része volt annak a direktívának, hogy mostantól a cég jobban kommunikál a befektetőkkel, és több képviselő mellett maga a 2. ember, a gázexportfelelős Alexander Medvegyev is bejött a maroknyi befektetőcsapattal tartott meetingre. A gépezetben egyelőre még zavar van, arra nem álltak még át a topmenedzserek, hogy ha az ember megengedi, hogy kérdezzenek tőle, akkor arra illik (legalább részben) nem csak lózungokkal válaszolni is, mindegy egy próbálkozásnak jó volt! A találkozó vicces része volt, hogy mielőtt Medvegyev fontos ügyben távozott volna, még ártatlan arccal megkérdezte:

-  miért ilyen alacsony a Gazprom értékeltsége? Miért nem veszik észre a befektetők ezt a kiugró vételi alkalmat?
(döbbent csend, elfojtott mosolyok a résztvevőktől)
-  De tényleg? mi az oka?
mire a VTB-s senior elemző:
- Ja, hogy ez komoly kérdés volt?!

Később kissé kötetlenebbül tudtunk beszélgetni a jóval alacsonyabb rangú, de a startégiájukat kiválóan ismerő, és nagyon éleseszű (midenféle irónia nélkül) gazpromos IR vezetővel - aki egyébként egy elég fiatal Phd, már az új idők szellemében. Kiderült, hogy vezetékügyi szempontban egyáltalán nem mindegy, hogy a Kaszpi-tenger az tenger-e vagy tó (és mivel az oroszok szerint tó, ezért tényleg tó), valamint, hogy a Schalke 04 focicsapat a generózus Gazprom szponzori szerződést annak köszönheti, hogy a cég egyik német ex-politikus tanácsadójának a szülővárosát képviseli.

Az állami többségi tulajdonú cégeknél sajnos közös talajdonság, hogy a célfüggvényük nem feltétlenül a profitmaximalizálás, hanem a politikai elitnek való bizonyítás. Ezért van az, hogy a Gazprom jelentésekben mindig kiemelt figyelmet kap, hogy hát iskolát/óvodát építettek, esetleg kelet-szibériai területeken gazifikáltak újabb településeket (ahol a gázszámla fizetési hajlandóság kb 10%-os).

Érdekes volt látni egy gazpromnyeftes finomítós preziben, hogy mi a dolgozók lakhely szerinti megoszlása. Nem mindegy? Nem!  Mivel korábban az anyagot a moszkvai polgármester embereinek adták elő, külön tortaszeletet kapott az egyik kerültben lakó dolgozók magas száma - ok: ebben a kerületben 90% feletti volt a polgármester támogatottsága a választásokon.

A Gazpromnyeft moszkvai finomítójának legújabb üdvöskéje

A Putyin előadásra végül nem mentünk be, kiderült, hogy csak előre leosztott kérdéseket lehet feltenni (- viszont a listából szabadon lehetett választani! muhaha ), és a biztonsági intézkedések miatt fél napos procedúra lett volna - helyette inkább meglátogattuk két másik helyi brókercég irodáját, hogy megismerjük személyesen is az elemzőiket. Volt is "fogás", egyik helyen sikerült összefutni egy nagyon jó fogyasztási szektor elemzővel, míg a másikon egy nagyon felkészült bankelemzővel sikerült megismerkedni.

A helyi közvélemény (a mi pár elemű mintánkból kiindulva) egyébként egyöntetűen az utóbbi időben kissé túlburjánzó fogyasztási hitelboom fékeződésétől, és annak negatív hatásaitól tart. Ugyanakkor a reálbérek várhatóan továbbra is nőnek, így az orosz fogyasztási sztori továbbra is életben marad - ez nagyon jó hír, mert azt sejteti, hogy az elsősorban vállalatvezetési okokból nem kedvelt nagy olaj és gázcégek mellett tovább tudnak erősödni a többnyire jó menedzsmenntel rendelkező, befektetési alternatívát nyújtó consumer cégek (mit pl a korábban már általunk is bemutatott Magnit). Az elmúlt napokban mi is elsősorban ilyenekkel találkoztunk - itt a menedzsment általában hajlandó a nyitott kommunikációra, és így rengeteg apró morzsát sikerült gyűjteni a már eddig is ismert képek teljesebbé tételéhez. De ez már inkább a későbbi posztok anyagát fogja adni..