Miközben a nagy európai és amerikai autógyártók szenvednek, mint sárga busz az emelkedőn, addig van egy ország, ahol továbbra is erős a belső piac és a lassulásnak jele sincs. Oroszországról van szó, ahol a hosszabb távú kilátások is bizakodásra adnak okot, tekintve az ország öreg autóparkját, a stabilan növekvő reáljövedelmeket és a kormányzat hazai autógyártást támogató politikáját. A lakosság felismerte, hogy a Ladán túl is van élet, és a külföldi márkák szépen törnek előre. Ennek a kedvező iparági környezetnek az egyik legfőbb haszonélvezője a legendás Komandirszkij gyártója, az orosz tőzsdén jegyzett Sollers OAO lehet.
Sollers OAO
Az idősebb generáció biztosan emlékszik még, a fiatalabbaknak pedig ismerős lehet az amerikai filmekben általában az orosz rosszfiúk által használt, elnyűhetetlen orosz parancsnoki terepjáró a Komandirszkij, vagyis az UAZ
A Fejlődés szembetűnő!
Történet
A vállalatot 2002-ben alapították az UAZ és a ZMZ (motorgyártó) gyárak egyesítésével. A cég stratégiai fókusza kezdetektől a külföldi autógyártókkal való együttműködés kialakítása, közös vállalatok létrehozása volt. Ennek megfelelően a cég 2005-ben megkezdte a koreai SsangYong terepjárók gyártását, majd 2006-ban a japán Isuzu-val kötöttek stratégiai szövetséget kisteherautók gyártására. Rá egy évre az olasz Fiat-tal alapítottak közös vállalatot, majd ezt 2011-ben felmondták és a Ford-dal alapítottak 50:50 százalékos közös vállalatot. Még ebben az évben két további megállapodás következett a japán Mitsui-val (a Mazda CX5, Mazda 6 modellekről) és a Toyotával (a Toyota Prado-ról). Jelenleg a Sollers OAO Oroszország egyik legnagyobb autógyártója és forgalmazója. A vállalat öt modern gyárában szereli össze az UAZ, a SsangYong, az Isuzu, a Ford és jövő évtől a Mazda gépkocsikat. Ezeken felül jövő évtől várhatóan megkezdi a Toyota Prado gyártását is.
Ford Sollers JV: Welcome to Russia!
A saját márkákon kívül a legnagyobb sztori a Forddal közösen létrehozott üzem felfuttatásában rejlik. Ez egy win-win megállapodás a feleknek: a Sollers megkapja a know how-t, a Ford pedig a helyi piacot, és kedvezményes állami hitelt a beruházáshoz. A 2011 júniusában kötött megállapodás keretében egy közös vállalatba szervezték a Sollers tatárföldi üzemét a Ford szentpétervári gyárával, és ez a közös cég tudja majd ellátni a teljes orosz piacot Ford járművekkel. 2017-re várhatóan elérik a kitűzött 320 000 db-os éves gyártást (összehasonlításképpen: a Mercedes kecskeméti gyára 150 ezres kapacitású).
Mit áraz a piac?
A vállalat pillanatnyi piaci kapitalizációja mindössze 626 millió dollár. Az idei évi 5,5 P/E illetve 3,5-ös EV/EBITDA hányados - amin a vállalat jelenleg forog - 25-50 %-os diszkontot jelent a régiós autógyártókhoz viszonyítva, a jelentős növekedési sztori ellenére. Véleményünk szerint a Ford JV a vállalat legértékesebb része, de ez egyáltalán nem jelenik meg a vállalat árazásában. Példaként meg lehet nézni, hogy a török piacon már régebb óta működő rendkívül hasonló tőzsdei cég, a Ford Otosan (a helyi Koc család és a Ford a két fő tulajdonos) működését hogyan értékeli a piac. A kapacitása kb akkora, mint a Sollers Ford JV-é, de annak a cégértéke mintegy 3.7 millárd USD, ha hasonló módon értékeljük a 2012-ban teljes gőzzel működő Sollers Ford JV-t is, akkor a Sollers-re jutó rész 1650 millió USD, majdnem háromszorosa (!!) a jelenlegi cégértéknek – és ne felejtsük el, hogy ez csak egy része a cégnek, miközben a jelenlegi Fordon kívüli termelő részt is kb 500-600 millió dollárra értékelik az elemzők, és a Mazdával alkotott közös vállalatnak még nem adtunk semmi értéket.
Ezeknek a számoknak a tükrében véleményünk szerint ezeken az árazási szinteken a részvény ajándék a befektetők számára. Ezeken felül a cég tőkehelyzete stabil, beruházási igénye alacsony, köszönhetően az elmúlt években lezajlott modernizációinak. Ennek megfelelően a vállalat várhatóan jövő évtől visszatér az osztalékfizetéshez, ami tovább emelheti a befektetők bizalmát.