Biztos feltűnt már másnak is, hogy ha sokat foglalkozol valamivel, akkor hirtelen mindenhol azt kezded el látni. Az agy okos kis szerkezet, és azért dolgozik, hogy a folytonos információdömpingből kihalássza azt, ami számodra fontos lehet. Ez a mindennapokban nagy előny, a tőzsdei kereskedésben meg néha hátrány, hiszen sokszor azokat a híreket sokkal hangsúlyosabbnak látod, amik megerősítik az álláspontodat, például ha pesszimista vagy, mintha mindenhonnan csak úgy áramlanának a rossz hírek és viszont.

De nem is ez a lényeg, ezt a bevezetőt csak az ihlette, hogy az elmúlt néhány napban akármerre nézek, valami olyan cikk kerül a szemem elé, ami az afrikai befektetésekkel, tőzsdékkel foglalkozik, és néha már nem tudom eldönteni, hogy ez az Afrika alapunk miatt van-e, vagy valóban egyre biztosabban felkerül-e ez a régió a befektetők térképére.  A kérdés persze eldöntetlen marad, viszont a tények azok tények, az idei tíz legjobban performáló piac között három afrikait is találunk, a top háromban pedig kettőt. Az első negyedévben a ghánai lett a legjobb, ahol nagy szívfájdalmunkra annyira alacsony a likviditás, hogy még mi sem merészkedünk oda egyelőre, a második a kenyai, a hatodik pedig a nigériai. Az a nigériai, ami mellesleg a tavalyi évet is egy visszafogott  45%(!!)-os emelkedéssel zárta (dollárban persze) és ráadásul az a piac, ami már az alap kezdetétől a kedvencünk volt.

Nigériai és kenyai tőzsdeindex emelkedése 2012 január elsejétől

                                                                                                     forrás: Bloomberg

Na de mi történt Kenyában? Ha a blog szorgalmas látogatója vagy, a kérdésre magad is tudod a választ, ha nem, akkor éppen itt az ideje, hogy elolvasd a választások előtti összefoglalónkat.

A választások rendben lezajlottak, kisebb fegyverropogtatás, egy-két  csörte, de összességében komoly vérengzésnek egyelőre nincs jele. A szimpatikus, emberiség elleni bűntettel vádolt jelölt, Kenyatta nyert, aki mintegy négyezer szavazattal túllépte az 50%-os álomhatárt és ezzel a kétfordulós választást egy fordulósra redukálta. Persze az, hogy ennyire kevés szavazaton múlt minden,  borzolta az ellenfél kedélyét, így Odinga több körzetben újraszámlálást kezdeményezett, de ezek le is zajlottak nagyobb zavargások kitörése nélkül és a végeredmény immár hivatalos.

Akkor innentől Kenya a béke és boldogság új szigete lesz? Az azért túl egyszerű lenne. A tőzsdei árfolyamok elég jól tükrözték a piac véleményét, hogy az elnök személyénél fontosabb, hogy nyugodt és a lehetőségekhez mérten tiszta választások legyenek – ez pipa. A következő fontos kérdések közé tartozik, hogy Odinga elfogadja-e további hőbörgés nélkül, hogy vesztett és hogy hogy alakul a Kenyatta elleni eljárás. Vélhetően a Nemzetközi Büntetőbíróság célja sem az, hogy destabilizálja az országot, de azért el tudunk képzelni annál kellemesebb politikai környezetet, mint ahol az elnököt (és az alelnökét is) emberiség elleni bűntettel vádolják. Emellett persze az sem mellékes, milyenek a gazdaságpolitikai elképzelései az új elnöknek, de ha azt a vonalat követi amit az előző ciklusban pénzügyminiszterként követett, akkor ezen a téren nem kell túlzottan aggódnunk. Az mindenesetre kiderült az idei 21%-os emelkedésből – amiből 11% a választások után következett – hogy a befektetők figyelik és értékelik az ezeken az afrikai piacokon végbemenő változásokat.

És ennek köszönhetően az előző cikkben is emlegetett kedvenceink, az Equity és KCB Bank, valamint még az Afrika alapban offbenchmarkként tartott kisebb jelzálogbank, a Housing Finance is szépen profitált az eseményekből.

Az Equity, KCB és Housing Finance teljesítménye idén                                                                                                                                          forrás: Bloomberg