Szerző: _loki_  2013.12.19. 11:10

julius1.pngaugusztus1.pngszeptember3.pngoktober3.png

 

 

A Török Alap az egyik legkockázatosabb alapunk, ahol a nagy kockázatért cserébe hosszú távon magasabb hozamot várhat el a befektető. Az Alapnak nem célja, hogy minden időtávon pozitív hozamot teljesítsen, a célkitűzés, hogy kitettséget nyújtson a török részvényekhez, méghozzá úgy, hogy túlteljesítse a referenciaindexet,

ami 95% Dow Jones Turkey Titans 20 Index és 5% ZMAX (magyar kockázatmentes hozam)

Ez egy hosszú távon magas várható értékű, de kockázatos befektetés, ezért senkinek sem javasoljuk, hogy a portfoliója meghatározó részét ebben az egy Alapban tartsa. Az ajánlott befektetési időtáv 5-7 év és mivel hosszú távon várhatóan a kockázatért cserébe magas lehet a hozam, egy jól diverzifikált portfolióban helye van. Lesznek évek, mikor 20-30-50%-os emelkedés is előfordul, de lesz, amikor jelentős visszaesés következik be. Viszont előre ezeket sajnos nem lehet látni, ezért (bár kis mértékben megpróbálkozunk vele) nem azt tekintjük fő feladatnak, hogy eltaláljuk ezeket az ingadozásokat, hanem hogy olyan cégekkel töltsük fel a Alapot, amelyek hosszú távon jobbak lesznek az átlagnál.

Miért éppen Törökország? - a befektetési sztori

Törökországnál az elsődleges érvek közül az egyik általában a kedvező demográfia, mi is sokszor emlegetjük. Kicsit lerágott csontnak tűnhet emiatt, de attól még nem lesz kevésbé igaz. Az átlagéletkor harminc alatti (29.2 év) – ez így lehet, hogy keveset mond, de ha már mellé rakjuk azt, mennyi most nálunk (40.8) úgy mindjárt többet jelent, több mint tíz évvel fiatalabbak átlagban a törökök! Hol volt hasonló átlagéletkor a 2000-es évek elején? például Kínában!

Nyilván ez nem azt jelenti, hogy önmagában egy alacsonyabb átlag determinál egy gazdasági csodát, egyáltalán nem. Egy amúgy is instabil országot épp ez az egyik, ami puskaporos hordóvá tehet, ahogy az az arab tavasz országaiban is jól látszik. Ugyanakkor ha egy országban többé-kevésbé rendben mennek a dolgok, akkor egy ilyen demográfiai tartalék jó lökést jelenthet.

Egyrészt a belső fogyasztáson és az erősödő középosztályon keresztül, másrészt hogy az olyan szociális rendszerek, mint például a nyugdíjrendszer még nem terhelik túlzottan a költségvetést. És Törökország alapvetően rendben van. Nyilván vannak és lesznek is problémák, amikkel egy fejlődő országnak szembe kell néznie. Azzal pedig minden török piaci befektetőnek meg kell barátkoznia, hogy egy-egy belpolitikai turbulencia heves tőkepiaci reakciót tud kiváltani.

Az elmúlt évtizedben a makrogazdasági stabilitás elérése lett az egyik kulcsfontosságú cél, és Erdogan kormányát sok mindenért lehet kritizálni, de tény, hogy az, hogy ma Törökország itt tart, nekik is köszönhető. Az infláció, amivel annyiszor meggyűlt a bajuk, kb. egy évtizede (török átlaghoz képest) alacsony, tíz százalék alatti.

Az államadósság elfogadható mértékű, gyakorlatilag hat éve 40% környékén mozog. A költségvetési hiány a válság két évét (2009-2010-et) leszámítva 1-1.5%, sok pénzügyminiszter álma.

A gazdasági mutatók javulásának meg is lett az eredménye, egyrészt az olcsóbb finanszírozáson keresztül, másrészt, hogy az elmúlt másfél évben az államadósság két hitelminősítőnél is befektetési kategóriába került.

Egy olyan terület van, ami továbbra is a török gazdaság Achilles-sarka maradt, az pedig a folyó fizetési mérleg hiány és ennek finanszírozása. A magas folyó fizetési mérleg hiányt többek között a nagy növekedés és az energiafüggőség okozza, ez utóbbiból gyakorlatilag teljesen importra szorul az ország. Emellett a források jelentős része rövid lejáratú és ez az ami sérülékennyé teszi az országot az olyan helyzetekben, amikor a globális likviditás csökken.

Ezen hosszútávon strukturális változások segíthetnek,  például hogy a lakosság megtakarítási hajlandósága nő és ezzel a finanszírozási források összetétele változik. Emellett fontos a növekedés fenntarthatóbb pályára állítása – és erre a jegybank aktívan figyel is, hogy például a banki hitelek lehetőleg „csak” évi 15%-20% nőjenek és ne többel.

Ami pedig középtávon szintén jelentős pluszt adhat, az Irak. Törökország földrajzi helyzetét tekintve amúgy sem panaszkodhat, nem véletlenül mondják, hogy híd Európa és az iszlám világ között. Exportpiacai is diverzifikáltak: a legnagyobb súlya még mindig az EU-nak van, de a Közel-Keleti országokkal is szorosabbá váltak az elmúlt években a gazdasági kapcsolatok. Emellett ha az iraki olajmezők felől elkezd csobogni az olaj, még ha közvetlenül nem is kerül török felhasználásra, csak a transzfer bevételeknek köszönhetően évi 1-3%-kal csökkenhet a hiány.

Az Alap összetétele

Már volt róla szó, hogy az OTP Török Alap refrenciaindexe:

95%-ban TR20I (Dow Jones Turkey Titans 20) + 5% ZMAX (a likviditás miatt)

Tehát mit kapsz ha török alapot veszel? Kitettséget a húsz legnagyobb – közkézhányaddal súlyozott – török cégben. Azaz:

BANKOKAT…:

 „Szeretjük a török bankokat. A nagy török kereskedelmi bankok jól menedzselt cégek, megfelelően tőkésítettek, hatékonyak, az eszközállományuk jó minőségű és törekednek a transzparens működésre.  Az elmúlt évtized sikersztorija ez a szektor, a 2000-es évek gazdasági válsága kipucolta a banki mérlegeket, az iparág konszolidálódott és a török gazdaság egyik legfontosabb pillérévé vált. Befektetői szemmel jó minőségű, növekedő és szinte mindig a talpukra eső bankok ezek, a legjobb proxyk arra, ha valaki meg akarja fogni azt a fejlődést, ami a Boszporuszon innen és túl folyik.”

atms2.jpg

 

HOLDINGOKAT...:

 „Elég kemény dolga lenne annak, aki Törökországban megpróbálná kikerülni a Sabanci-cégeket. Ha az Akbank helyett mást választana, elektronikai kütyükért nem a Teknosába menne, hipermarketek közül sem a Carrefourt választaná és a dohánytermékeket is messzire elkerülné, akkor is azt a járdát és azokat a hidakat koptatná, amihez részben a két cementcég, az Akcansa és Cimsa szállítja a cementet.”

koc_sabanci.jpg

Olyan vállalatokat, mint a háztartási eszközgyártó ARCELIK..

arcelik.gif„Törökországban két török tulajdonú háztartási gép gyártó cég is van a tőzsdén: az Arcelik és a Vestel csoport. Annak ellenére, hogy egyenként is több mint 100 országot szolgálnak ki a termékeikkel, idehaza nem igazán ismerjük őket. Az Arcelik Beko és Grundig márkái ugyan nálunk is kaphatóak, azonban közel sem olyan népszerűek, mint mondjuk Angliában, ahol például a Beko hűtők a legkeresettebbek az összes márka közül. „

És még vagy egy tucat más céget…

Látható, az alap gerincét a benchmarkhoz tartozó vállalatok alkotják. De a tudomány innentől kezdődik. Kétféle különbség lehet az alapban a benchmarkhoz képest, az egyik, hogy folyamatosan követve a piacot mindig van egy elképzelésünk arról, melyek azok a cégek amik a következő időszakban jobbak és rosszabbak lesznek a piaci átlagnál, ezekből többet vagy kevesebbet tartunk.

A másik pedig, hogy teljesen új cégeket rakunk be az alapba, olyanokat amelyek nem alkotóelemei eredendően, tehát ún. off-benchmarkok. Lehet ez olyan vállalat, amely például egy olcsóbb/jobb szektortársa egy, a benchmarkban levőnek, tehát kvázi ahelyett vesszük meg. Emellett pedig vannak az olyan egyedi sztorik, kedvencek, amelyek önmagukban felfedezésre váró gyöngyszemek, ezeket általában nem csak a török alapba, hanem a többi részvényalapunkba is megvesszük.

Az Alap devizakockázata:

Úgy gondoljuk, hogy a török befektetési sztorihoz szervesen hozzákapcsolódik a török líra kitettség felvállalása, ezért nem fedezzük vissza forintra a befektetéseket, a TRY/HUF árfolyamváltozása is része az Alap teljesítményének. Ha erős véleményünk van, akkor opportunista jelleggel a devizakitettség egy részét visszafedezzük forintra (illetve ellenkezőleg, a forintos likvid rész helyett is lírát tartunk), de ezek a pozíciók soha nem jelentősek, az Alap max 5-10%-át képezik. 

Az alap teljesítménye pl. itt követhető nyomon.

Hol vásárolható meg az OTP Török Alap?

A forgalmazóknál!

A vezető forgalmazó az OTP Bank, de társforgalmazó a Hungária Értékpapír, SPB, Erste,
Commerzbank, Raiffeisen, Codex.

A, B vagy C sorozat?

Az Alapnak 3 sorozata van: Az A és B sorozat forintban van jegyezve, a C sorozat pedig euróban, a három sorozat mögött ugyanaz a részvényportfólió található. A forintosak közül a kisbefektetők részére az A sorozat érhető el. A B sorozat az intézményi befektetők számára van fenntartva, a nagy volumen miatt a vagyonkezelési díj enyhén alacsonyabb, más különbség a kettő között nincs. Az eurós sorozat olyanok számára lehet megfelelő, akik például eurós megtakarítással vagy bevétellel rendelkeznek (esetleg külföldiek), ugyanakkor fontos tudni, hogy ez ugyanaz a török líra a mögöttes kitettség, annyi különbséggel, hogy az egy jegyre jutó napi záró nettó eszközérték az A sorozatnál forintra, a C sorozatnál euróra van átszámolva.

Címkék: török befektetési alap tbsz befektetési sztori portfolióbefektetés

A bejegyzés trackback címe:

http://fundman.blog.hu/api/trackback/id/tr335697949

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Newcomer555 2014.01.06. 18:51:49

Sziasztok, tudnátok írni a török eseményekről, ezek hatasairól, varható változások, mikor alkalmas a bef jegyeket diverzifikalni... Köszi

Levente_de_Boer 2014.01.06. 20:09:34

Szia. Éppen egy alaposabb török piacról szóló bejegyzést írok, nemsokára (a napokban) megjelenik. Nem akarom lelőni a poént, de ezeken a szinteken inkább vennénk a török részvényeket