Az emelkedés török lírában is kb 60% volt..

60% !!!!!!!! 

Azért az nem kevés.

Gondoljunk csak bele: ha csak a konzervatív, 90%-ban kockázatmentes eszközbe fektetett portfoliónk 10%-a van ebben, már azon is extra 6% hozamot lehet elérni, ami már bőven meg tud alapozni egy jó évet, nem beszélve arról, hogy mennyivel növeli a tekintélyünket a család előtt :-)

És most tegye fel a kezét, akinek lett volna rá lehetősége (van valamennyi megtakarítása, és van értékpapírszámlája ahová ETF-eket vagy befektetési jegyeket tud venni), és érdemben részt vett a török raliban. A befektetések iránt fogékony ismerősökkel, PB-s emberekkel beszélgetve, az egy évvel ezelőtti ajánlásokat felidézve és a Török Alapunk pénzáramlását nézve, nem sokan voltak ilyenek. Egyedül most kezd az alapba érzékelhető pozitív áramlás megindulni. Szóval ez a legnagyobb gond ezzel a tavalyi jó teljesítménnyel, és emiatt nem is vagyunk maradéktalanul elégedettek: sajnos nem volt túl sok befektető az alapban, így hiába a kiemelkedő hozam, ez a lehetőség kihasználatlan maradt.

A fő kérdés: hogyan lehet előre látni az ilyen jó éveket?  Vélemények és vélt valószínűségek mindig vannak, (nekem most például az orosz piac lenne a tippem), de biztosat nem lehet előre mondani - és sokszor a valós ok utólag sem derül ki.  Miért pont a török piac volt tavaly ennyire kiugró? Vita nélkül sokat javultak a külső körülmények, meg a befektetési kategória is jól mutat a papíron, de annyit semmiképpen sem jelent, hogy a legnagyobb bankok hirtelen a duplájukat érjék! Ha csak a szigorú fundamentumokon múlna, a kínai piacnak - ahol a negyedik negyedévre úgy látszik, hogy sikerült megfordítani a negatív gazdasági folyamatokat miközben ezúttal az infláció sem szabadult el - talán többet kellett  volna emelkednie. Vagy az orosz piacon is sok pozitív dolog történik, amire rá lehetne harapni, amellett, hogy mind a kínai , mind az orosz részvények historikusan kedvezőbb árazásúak voltak még év elején is mint a törökök (persze kétségkívül a török piac is elég olcsó volt 2011 novemberre, megfelelően pesszimista hangulattal). El kell fogadni, hogy a részvénypiacok ilyenek: eltávolodhatnak az általunk vélt fundamentumoktól, és nem térnek vissza oda sokáig, aztán egyszer csak viszonylag rövid idő alatt bekövetkezik a mozgás, és aki nincs rajta a vonaton, annak bizony később már jó eséllyel nem lesz lelkiereje beszállni, és kimarad az egészből. Ezért hangsúlyozzuk (és mindenki, aki felelős tanácsot próbál adni), hogy a portfoliónk összerakásánál a megfelelő időtáv kiválasztása tényleg nagyon fontos. Nem véletlen a részvényeknél az 5 éves ajánlás. Ez az az időtáv, ami alatt már elég valószínűtlen, hogy az árak és a fundamentumok ne találkozzanak. Ez nem jelenti azt, hogy ennél rövidebb időtávra nem lenne érdemes részvényt tartani, ha valaki szereti a magasabb várható értékű, de cserébe magasabb szórású befektetéseket, akkor szerintem rövidebb távon sem célszerű kimaradni a magasabb várható értékből, a szórást egy alacsonyabb kitettséggel csökkentve.. A legjobb stratégia azonban meggyőződésem szerint az, ha nem arra koncentráljuk az energiánkat, hogy szektorokat, régiókat próbálunk időzíteni, hanem egyedi részvényeket keresünk, és bottom-up módszerrel rakjuk össze a portfoliót. A minap erről is egy érdekes cikket lehetett olvasni:

"
....

Bottom-up a nyerő 
A Lipper által végzett kutatás során - amelyben az elmúlt 15 évben legjobban teljesítő részvényalapok sikereinek okát vizsgálták - 290 alap befektetési politikáját vették górcső alá. A 11 legjobban teljesítő részvényalap a vizsgált 15 éves időtávon 150 és 500 százalék közötti hozamot tudott elérni szemben a vizsgált minta átlagával, ami mindössze 53 százalékra rúgott. A megkérdezett alapok menedzsereinek egyöntetű véleménye, hogy sikerüknek kulcsa a bottom-up megközelítés. 

Fundamentálisan szilárd részvényekkel lehet jól keresni 
A bottom-up alapú stratégiák alapvető tulajdonsága, hogy a piac irányának előrejelzése helyett inkább erős fundamentummal rendelkező vállalatok felkutatására összpontosít. A vállalati fundamentumokat vizsgálva, arra alapozva építik fel saját várakozásiakat. Ebben az esetben is használnak makrogazdasági előrejelzést, annak azonban csak egy előzetes szűrő szerepe van. Azt mutatja meg a befektetőknek, hogy mely területekre érdemes figyelmüket és energiájukat allokálni, azonban nem figyelik az előrejelzéseket.... "

(Forrás: Portfolio.hu)

Ha már témánál vagyunk, érdemes egy kicsit foglalkozni az egyik legtipikusabb hibával, az átlagos befektető esetével a részvénypiacon, azaz a (finoman szólva) szuboptimális időzítéssel. Csúcs körül beszállni és elgyötörten, jó nagy bukót realizálva az alja körül kiszállni, megfogadva, hogy nem tőzsdézünk többet (egészen a következő csúcsig..). Ennek a fő oka (természetesen a gonosz, szemét, spekuláns  bankárokon kívül), hogy a többség csak akkor hajlandó befektetni, ha minden rendben van: már nő a gazdaság, de a jövőben is szép magas növekedést jósolnak (minimum a következő 5 évre - az senkinek sem gyanús, hogy többnyire 2 évre sem látunk előre..), a befektethető eszközöknek is tetszetős a múltbeli hozama (az sem számít ha ez pl egy kötvényalap, ahol a portfolióban lévő kötvények lejáratig számított hozama történelmi mélységben van egy hatalmas emelkedés után - "most már meg lehet venni, látszik, hogy jól hoz…" - és simán elhiszik, hogy majd minden örökké folytatódik tovább).

Természetesen a jó teljesítményhez a pozitív sajtó is megjön, a múltbeli emelkedést utólag mindig könnyű megmagyarázni. Hasonló módon, ha egy jó nagy esésen vagyunk túl, akkor rendszerint ehhez is lehet tökéletesen jó indokot találni (néha nagyon vicces hallgatni a rádiók és hírügynökségek tőzsdejelentéseit - egyszerűen nem tudják megállni, hogy ne próbálják megmagyarázni minden nap minden egyes árfolyamváltozás okát). Persze nem akarok senkit kigúnyolni, ez a dolguk. Sőt, ezt mi is meg kell, hogy tegyük a havi és negyedéves jelentésekben, mindig meg kell magyarázni az eseményeket, azt ugye mégsem lehet írni, hogy XY piac 8%-ot emelkedett, pedig valójában semmi jó hír nem volt, sőt, ha jobban belegondolunk, inkább esnie kellett volna… A közvélemény mindig mindenre magyarázatot vár, ilyen az emberi természet, és ha valaki "szakértőként" nem adja meg a megfelelően határozott választ, akkor már nem lesz hiteles.

Hogy miért fontos ez? Ne higgyünk a magyarázatoknak, senki sincs a "tökéletes tudás" birtokában, bármilyen logikusnak és hitelesnek is tűnik az érvelés. Ha nem tudjuk levetkőzni azt a mentális gátlást, hogy akkor is megvegyünk egy kockázatos, de józan paraszti ésszel hosszú távon nagy valószínűséggel jó eszközt, ha éppen nincsen megírva, hogy egész pontosan mitől lesz jó a közeljövőben - sőt ne adj Isten rosszakat írnak róla, és konszenzus lett a negatív világkép - akkor rendszerint kimaradunk az olcsó beszállási lehetőségekből.  Ez a konzervatív, biztonsági megközelítés egyúttal azt is eredményezi, hogy jó eséllyel sikerül egy magasabb értékeltségű időszakban beszállni (ha szerencsések vagyunk, azért nem a piac tetején, és maradt még valami upside), de a 60%-os éveknek így valószínűleg búcsút mondhatunk. Pedig pont ezek az időszakok azok, amelyek hosszú távon a részvényeket teszik a legjobb befektetési formává az összes eszközosztály közül., mert ne feledjük, az eddigi tőkepiaci történelemnek az egyik nagy tanulsága változatlanul igaz: hosszú távon a részvény a nyerő!!